Intézményünk éves rendje! Kövesse figyelemmel!
Főooldal
Papp Tibor bemutatása

Papp Tibor bemutatása

A kortárs avantgárd egyik legnagyobb hatású klasszikusa: Papp Tibor (1936-2018)

 

Papp Tibor József Attila-díjas költő, író, vizuális művész, műfordító, tipográfus 1936. április 2-án született Tokajban. Édesapja, Papp Endre a vasútnál dolgozott tiszti rangban, édesanyja, Láng Mária, akitől többek között a könyvszeretetet is örökölte. Két húga volt, Márta és Mária. Márta hathónapos korában agyhártyagyulladásban meghalt. A vasutas munkakör áthelyezésekkel járt: a család így került Tokajból Csapra, Gyöngyösre, Bánrévére, majd Erdély legkeletibb részébe, Kosnára. A II. világháború idején, 1944-ben, a román átállás után a Dés melletti kis vasútállomás főnökeként dolgozó, már őrnagyi rangú édesapát is egészen Ausztriáig vezényelték, majd Németországban amerikai fogságba esett, ahonnan csak 1945 végén térhetett haza. A veszély előtt az apa a családját biztonságosabb helyre küldte: a feleség a két gyermekkel a saját szüleihez, Vállajra költözött. (Itt érte őket az orosz bevonulás: több rokont, családtagot „malenkij robotra” vittek.) Papp Tibor ennek a településnek volt a lakosa egészen addig, ameddig a hazája elhagyására nem kényszerült.

Középiskolai tanulmányait a debreceni Szent József Gimnázium jogelődjének intézményében, a Piarista Gimnáziumban kezdte. Az egyházi iskolák államosítása után a rendszernek nem tetsző családi háttere miatt már csak nagy nehézségek árán tudta folytatni középiskolai tanulmányait: az utolsó pillanatban jutott be a Fazekas Mihály Gimnáziumba. Első mentora, biztatója, írásainak kritikusa gimnáziumi magyartanára, Kiss Tamás költő volt. A kommunista diktatúrában családjukat osztályellenségnek tartották, ezért érettségi után kiváló tanulmányai ellenére sem vették fel az egyetemre: helyhiányra hivatkozva rendszeresen elutasították. Így az egri Lakatosárugyárban lemezlakatosi szakmunkás képesítést szerzett, s Miskolcon, Csongrádon, Debrecenben és Budapesten dolgozott. Az 1956-os forradalom idején Budapesten egy MTI-fotósnak segédkezett, sokat látott, hallott, s emiatt az ávósok keresni kezdték. 1957-ben menekülnie kellett az országból.

1957 és 1960 között Ford-ösztöndíjas volt, a Liège-i Műszaki Egyetemen candidat ingénieur diplomát szerzett, s egyik alapítója lett a Dialogue című belga folyóiratnak. 1961-ben érkezett Párizsba, ahol szabadhallgató lett a Sorbonne-on, a Szabad Európa Rádiónak, valamint a Francia Rádió magyar adásának pedig külső munkatársa lett. „Lapfenntartó ösztöne” hatására és vizuális alkotásainak tipográfiai tökéletesítésére kitanulta a nyomdászmesterséget is. Feleségét, Gombos Zsuzsát, Gombos Gyula író és irodalomtörténész lányát, akit kedvesen Kukucának becézett, 1966-ban ismerte meg.

 

 

1985-től a Polyphonix nemzetközi modern költői fesztivál alelnöke, s tagja a Société de Bibliologie et de Schématisationnak, ahol a tipográfiai kutatócsoport vezetőjévé választották. 1992-ben a Francia Írószövetség vezetőségi tagja lett, 1997-ben pedig a Le Temps des Cerises könyvkiadónál a Collection Union des Écrivains sorozat igazgatójává nevezték ki. A vizuális irodalom egyik legjelentősebb, nemzetközileg is elismert fórumának, a Magyar Műhelynek, valamint a d’atelier című folyóiratnak és könyvkiadónak, s az első nemzetközi, csak számítógépen generált műveket közlő irodalmi folyóiratnak, a párizsi alire-nek is egyik alapítója és haláláig szerkesztője volt.

A rendszerváltás után, a kilencvenes évek elején, Budapesten újra megtalálta itthon az otthonát, Párizst pedig megtartotta második hazájául. 2018. július 18-án hunyt el Budapesten. A Fiumei úti sírkert művészparcellájában helyezték örök nyugalomra.

 

Papp Tibor művészetéből az avantgárd sokszínűségét rekonstruálhatjuk: hagyományos értelemben vett szövegversek, szürrealista kiseposz, térvers/képek, szövegelemeket tartalmazó grafikák, számítógéppel generált költemények, logo-mandalák, bűvös négyzetek (azaz kubusok), az úgynevezett villanások betűtipográfiái, gyűrűk és spirálok, sorjázóversek, amelyekben a két szomszédos szótag kapcsolódik össze szóvá, vagy a dinamikus kép- és hangversek, performanszok, továbbá a fiktív önéletírások (regények), tanulmányok, műfordítások mind-mind az aktuális avantgárd megjelenítői. E műfaji gazdagság mellett Papp Tibor előkelő helyet foglal el a világirodalom számítógépes költészetében is. Az első magyar automatikus versgenerátort ő alkotta meg: a Disztichon Alfa (1994) lemeze hatmilliárd verseskötet anyagát rejti. Több millió évre lenne szükségünk a tizenhatbillió disztichon elolvasásához. A 2000-ben megjelent Hinta-palinta című művében pedig a generált verseken, szövegeken kívül a költő már vizuális költeményeket és hangverseket is létrehozott a megalkotott programmal. S irodalmi missziós tevékenységével, az Avantgárd szemmel című kötetsorozatával, tanulmányaival a kortárs irodalomkritika hiányosságait is igyekezett pótolni.

Papp Tibor a kortárs avantgárd egyik legnagyobb hatású klasszikusa. Ő nem a 20. század első felének forradalmian új, kassáki dadaista képversét élesztette fel, hanem az avantgárd permanens erejéből, az elődökből, a múltból és a folyton változó jelenből, a kihívásokból táplálkozva a mozgásra, változásra mindig kész alkotói magatartással újabb és újabb, formailag jól meghatározható vizuális műfajt teremtett. Alkotásai a kortárs magyar líra egyik legjelentősebb költői életművét, a korabeli magyar poézis csúcsát jelentik.

Irodalmi és közéleti munkásságát a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével (1996) és József Attila-díjjal (2003) ismerték el.

 

Kelemen Erzsébet

 

Papp Tibor művei

 

 

Verseskötetek

 

Sánta vasárnap, Magyar Műhely, Párizs, 1964.

Elégia két személyhez vagy több­höz, Magyar Műhely, Párizs, 1968.

 

Vizuális költemények kötetei

 

Vendégszövegek 1, Magyar Műhely, Párizs, 1971.

 »Un coup de dès jamais n’abolira le hasard« de Stéphane Mallarmé, présenté par Mitsou Ronat, réalisé par Tibor Papp, Change errant – d’atelier, Párizs, 1980.

Vendégszövegek 2-3, Magyar Mű­hely, Párizs, 1984.

Transparence et Opacité – Hommage à Mitsou Ronat (Pierre Picával), Cerf–Párizs, 1988.

Icõnes – Ikonok (Claude Mail­lard-ral), Magyar Műhely – d’atelier, Párizs–Bécs–Budapest, 1991.

Vendégszövegek 4, Orpheusz, Budapest, 1995.

Vendégszövegek 5, Ma­gyar Műhely, Párizs–Bécs–Budapest, 1997.

Térversképek, Balassi, Bu­da­pest, 1998.

Generált versek és logo-mandalák, C. E. T.,  Belvárosi, Budapest, 2001.

Vendégszövegek (n), Összegyűj­tött ver­sek és vizuális költemények, Ister, Budapest, 2003.

25×25 – Bűvös négyzetek, Magyar Műhely, Budapest, 2007.

Óraköltemények, Magyar Műhely, Budapest, 2010.

Emlékmeder, Tipp Cult, (P’art könyvek), Budapest, 2016.

 

Számítógépen generált költemények kötetei

 

Disztichon Alfa, Ma­gyar Műhely, Párizs–Bécs–Budapest, 1994.

A Hinta-palinta szöveghordaléká­ból, Körös könyvek, Békés­csaba, 2000.

 

Regények

 

Egy kisfiú háborús mozaikja, Európa, Budapest, 2003.

Olivér könyve, Kortárs, Budapest, 2005.

Innen el, Nap, Budapest, 2012.

 

Esszé- és tanulmánykötetek

 

Múzsával vagy múzsa nélkül? (Irodalom számítógépen), Balassi, Budapest, 1992.

Avantgárd szemmel költészet­ről, irodalomról, Magyar Műhely, Bu­da­pest, 2004.

Avantgárd szemmel költőkről, köny­vek­ről, Magyar Műhely, Budapest, 2007.

Avantgárd szemmel az irodalmi világról, Magyar Műhely, Budapest, 2008.

Avantgárd szemmel  ̶  Zadkine-tól Záborszkyig, Magyar Műhely, Budapest, 2009.

 

Interjúkötet

 

A pálya mentén, beszélgetőtárs Prágai Tamás, Napkút, Budapest, 2007.

 

Műfordítások

 

Le cheval meurt les oiseaux s’envolent de Lajos Kassák, (Philippe Dõme-mal), Fata–Morgana Montpellier, 1972.

 

Hangversek kazettán

 

Charles Dreyfus, Tibor Papp,  Les Mardis de Servin, Paris, 1984.

 

Hanglemez

 

VOOXING POOOETRY (hangvers-antológia) Enzo Minarelli, Bodeno, Italie, 1982.

 

Képversek és hangversek számítógépen

 

Vendégszövegek számítógépen 1, 1985.

Vendégszövegek számítógépen 2, 1986.

Vendégszövegek számítógépen 3, 1987.

Szelet hoznak a halak, Számítógépen megformált hangvers, 1992.

HangVERSeny Cs-re, hangvers­, 1996.

Tranchée-la-belle,  hangvers, 2003.

Claude Maillard-ral :

DRESSAGES INFORMATIQUES

Dressage no 1, 1989.

Dressage no 2, 1989.

Dressage no 3, 1989.

Dressage no 4, 1990.

Dressage no 5, 1990.

Dressage no 6, 1990.

Dressage no 7, 1990.

Dressage no 8, 1991.

Ourlure, számítógépen megformált hangvers, 1992.

Le 21 h. 20, számítógépen megformált hangvers, 1993.

 

Dinamikus kép- és hangversek

 

Textes avec repères visuelles, 1976.

Déville, 1979.

La DÉnarRATISATION, 1980.

Szerelmes szavakat, 1980.

hAVATÁS, 1981.

Pogány ritmusok, 1981.

annaDANTE I, 1982.

annaDANTE II, 1982.

Rhytmes païens, 1983.

Mili-taire, 1984.

annaDANTE III, 1984.

Les très riches heures de l’ordinateur no 1, 1985.

Les très riches heures de l’ordinateur no 2, 1986.

De aki győz, 1987.

Des mots rarement dans la bouche, 1988.

Les très riches heures de l’ordinateur no 3, 1988.

Pátkai, Pilinszky és a Pincér, 1989.

Hommage à A. Spatola, 1989.

Les très riches heures de l’ordinateur no 4, 1989.

Les très riches heures de l’ordinateur no 5, 1990.

Comptinette, 1991.

Vadhús. Számítógépen generált hangvers, 1991.

Sorjázás egy szótagra, 1992.

Disztichon Alfa. Az első magyar automatikus versgenerátor, 1993.

Kristály. Dinamikus logo-mandala, automatikus versgenerátor, 1994.

Hommage à Gherasim Luca, 1994.

Absence insolite. Dinamikus logo-mandala, automatikus vers­ge­ne­rá­tor, 1995.

Argentina, képversgenerátor, 1997.

Rupture, képversgenerátor, 1998.

Orion, dinamikus képversgenerátor, 1999.

Hinta-palinta, dinamikus képversgenerátor, 2000.

Versets Angéliques, hangversgenerátor, 2000.

Cette phrase, hangversgene­rátor, 2000.

En hâte, képversgenerátor, 2002.

 

Képvers / minitel

 

Comme la vanille en poudre, Art-Accès, Párizs, 1986.

 

Diafilm

 

Textuaire Vinko Globokar Carrouseljéhez (Zágrábi Kor­társ Zenei Biennálé), 1977.

 

Miniopera

 

On raconte qu’un vase porte ce dessin de honte

Libretto: Papp Tibor. Zene: Yochk’o Seffer. Ősbemutató: Pompidou Központ, Párizs, 1989. június 1.

 

Performanszok

 

Ausztria: Bécs, 1982  ̶  Alte Schmiede; Hadersdorf, 1981, 1984  ̶  Magyar Műhely-találkozók

Belgium: Bru­xelles, 1994. Polyphonix 25; Liège, 1994  ̶  Polyphonix 25; Namur, 2003

Franciaország: Arras, 1998 – Université d’Artois; Arras, 2001 – Université d’Artois; Besançon, 1997 – Symposion Symphonie; Besançon, 1998 – AAA Art Actions Attitudes 1; Besançon, 1999 – AAA Art Actions Attitudes 2; Besançon, 2000 – Art électronique; Bordeaux, 1999 – Mille voix, 1000 voies; Dunkerque, 2000 – Maison des Jeunes et de la Culture, École de la rue; Lyon, 1999 – Festival Polysonneries; Lyon, 1988 – Revue Parlée, Elac; Lyon, 2000 – Musée Art Contemporain; Lyon, 2001 – Festival Polysonneries; Marly-le-Roi, 1982 – Magyar Műhely-találkozó; Marseille, 1992 – États Généraux de la Poésie; Marseille, 1995 – Hommage à Kassák, CIPM; Martigues, 1983 – Parvis poétique; Martigues, 2001 – Centre International de Poésie; Párizs, 1978 – Péniche théâtre; Párizs, 1980 – Polyphonix 2; Párizs, 1981 – Galerie Trans/Form; Párizs, 1981 – Magyar Intézet; Párizs, 1982 – Polyphonix 4; Párizs, 1983 – Revue Parlée; Párizs, 1984 – Poésie ininterrompue, FNAC-Forum; Párizs, 1985 – Théâtre du Rond Point; Párizs, 1986 – Polyphnix 10; Párizs, 1989 – Soirée «alire»; Párizs, 1989 – Magyar Intézet; Párizs, 1990 – Les formes fixes; Párizs, 1992 – Polyphonix 18, Olasz Intézet; Párizs, 1993 – (pré)Texte à voir, Espace Donguy; Párizs, 1993 – Magyar Nagykövetség; Párizs, 1994 – Hommage à Gherasim Luca, Pompidou Központ; Párizs, 1994 – E la nave va, Le Monde des Arts; Párizs, 1995 – Théâtre 13; Párizs, 1996 – Magyar Intézet; Párizs, 1999 – Printemps des Poètes; Párizs, 2000 – Printemps des Poètes; Párizs, 2001 – Cercle Polivanov; Párizs, 2001 – Magyar Intézet; Párizs, 2002 – Polyphonix 40; Poitiers, 1997 – Mille voix, 1000 voies; Toulouse, 1992 – Festival Racines; Vénissieux, 1999 – Soiree personnelle; Villeneuve-d’Ascq, 1991 – Soirée «alire»

Hollandia: Amsterdam, 2000 – Mikes Kelemen Kör, tanulmányi napok; Maastricht, 1999 – Second Round Table of European Poetry

Kanada: Québec, 1991 – Polyphonix 16

Magyarország: Békéscsaba, 2000  ̶  Kiskőrösi Petőfi Sándor Városi Könyv­tár és Művelődési Központ; Békéscsaba, 2000  ̶  Megyei Könyvtár; Budapest, 1982  ̶  TIT-Klub; Budapest, 1987  ̶  Irodalmi Múzeum; Budapest, 1994  ̶  Polyphonix 26; Budapest, 1995  ̶  Mer­lin Színház; Budapest, 1995  ̶  Egyetemi Színpad; Budapest, 1996  ̶  Kossuth Klub; Budapest, 1996  ̶  Magyar Írószövetség; Budapest, 2000  ̶  Tütü-Tangó Kávéház; Budapest, 2001  ̶  Magyar Írószövetség; Kazincbarcika, 2001  ̶ Egressy Béni Művelődési Központ és Könyvtár; Keszthely, 1993  ̶  Magyar Műhely-találkozó; Keszthely, 1995  ̶  Magyar-Műhely ta­lálkozó; Miskolc, 1991  ̶  Megyei Könyvtár

Németország: Berlin, 1996  ̶  BEOBABI 2 Fesztivál; Bielefeld, 1982  ̶  Université de Bielefeld

Olaszország: Milano, 1983  ̶  Polyphonix 5; Parma, 1988  ̶  Di versi in versi; Salerno, 1999  ̶ Armedia VII

USA: New York, 1984  ̶ Polyphonix 7, Museum of Mo­dern Art; San Francisco, 1984  ̶ Polyphonix 8

 

 

Kiállítások Papp Tibor vizuális költeményeiből

 

1977, Párizs, Centre Georges Pompidou: Littérature à l’épreuve (a „d’atelier” csoporttal)

1978, Párizs, Maison de la Culture du Havre (a „d’atelier” csoporttal)

1978, Párizs, Fondation Nationale des Art Graphiques (a „d’atelier” csoporttal)

1979, Amsterdam: One World Poetry

1980, Párizs, Orangerie du Jardin du Luxembourg, Présence Paris-Budapest

1980, Párizs, Fondation Nationale des Arts Graphiques, Écritures

1980, Utrecht, Exposition «d’atelier», «Atelier Hongrois», Expositiehuis ‘thoogt

1981, Párizs, Galerie Trans/Form: Signe-écriture-image-son

1982, Budapest, Fészek Galéria: Mail-Art

1983, Budapest, Nemzeti Galéria: Tisztelet a szülőföldnek

1984, Liège, Palais de Congrès: La ville et la mer

1985, Amsterdam, Mikes Kelemen Kör, tanulmányi napok

1986, Párizs, Galerie Lara Vincy: Polyphonix 10

1986, Mexico City, Biennale of Alternative Poetry

1986, Liège, Biennale Internationale de poésie

1986, Musée de Neuilly-sur-Seine: Neuilly-sur-Seine Hommage à 1956

1986, Budapest, Fiatal Művé­szek Klubja

1987, Budapest, Irodalmi Múzeum

1988, Setubal (Portugália), Museu de Setubal

1988, Louvain (Belgium): Poésie et Image

1988, Lyon: Revue parlée, ELAC

1989, Szombathely, Magyar Műhely-találkozó

1990, Celle Ligure (Olaszország): Hommage à Adriano Spatola

1990, Érsekújvár, Studio erté

1990, Budapest, Médium Art

1991, Szombathely, Magyar Műhely-találkozó

1991, Budapest, Vasarely Múzeum: „Groupe A-Z” Art Élect­ro-Images

1992, Budapest, Vasarely Mú­zeum, Bujdosó ̶ Nagy ̶ Papp

1992, Párizs, Librairie Tekhné

1992, Pozsony, Galéria Médium: Computer Graphics in Fine Arts

1993, Párizs, Magyar Intézet: Œuvres graphiques de sources électroniques

1994, Párizs Galerie Lara Vincy

1994, Székesfehérvár, Argus Galéria

1995, Keszthely, Ba­laton Múzeum: Napjaink vizuális költészete

1995, Kaposvár

1995, Párizs, Galerie Multimédia: alire

1996, Vác, Blondel Galéria, egyéni kiállítás (képversek)

1997, Budapest, Árkád Galérie, I. Grafikai Biennálé

1997, Budapest, Képzőművészeti Főiskola: Írás/kép

1998, Budapest, Balassi Könyvesbolt Galéria, egyéni kiállítás (képversek)

1999, Vénissieux (Franciaország), Gérard Philippe-kiállítóterem, egyéni kiállítás (képversek)

1999, Budapest, Ernst Múzeum, Dick Higgins-emlékkiállítás

2000, Miyazaki (Japán), városi képtár, Milleneumi kiállítás

2000, Kiskőrös, Kiskőrösi Petőfi Sándor Városi Könyvtár és Művelődési Központ, egyéni kiállítás

2001, Fran­cia­ország,Ventabren Art Contemporain

2001, Buenos Aires (Argentina), Centro de Arte Moderno

2001, Kiskőrös, Kiskőrösi Petőfi Sándor Városi Könyvtár és Művelődési Központ (egyéni      kiállítás)

2002, Anger (Franciaország): Artistes Hongrois en France

2002, Párizs, Centre Culturel Suisse

2003, Budapest, Magyar Műhely Galéria, Bujdosó Alpár – Nagy Pál – Papp Tibor közös kiállítása

2004, Budapest, Magyar Műhely Galéria

2005, Patras (Görögország): A bor (kollektív kiállítás)

2006, Bordeaux (Franciaország), Espace 29 Galéria, a digitális kiadványok első kiállítása

2007, Cogart–Budapest, Haraszty István kortársgyűjteménye

2008, Kaposvári Egyetem Művészeti Főiskolai Kar, Bohár András-emlékkiállítás

2008, Veszprém, Városi Művelődési Központ: Szobrászat, tér és vizuális költészet

2009, Budapest, MTA: Művészet, gyógyítás, tudomány (kollektív kiállítás)

2010, Budapest, Art 22 Galéria: Óraköltemények (egyéni retrospektív kiállítás)

2012, Budapest, Magyar Műhely Galéria, Petőfi Irodalmi Múzeum (a Magyar Műhely fennállásának 50. évfordulója alkalmából)